Anek.a a szavatosságról

A következő eset Thököly Imre, kuruc hadvezér, egykori erdélyi fejedelem udvarában történt. Idejét tekintve a karlócai béke esztendejében. A béke következményként Thököly már törökországi száműzetését töltötte, ekkor még Konstantinápolyban. Szóval a "kuruc király" a gyalázatos 1699-es esztendő búcsúztatására, a reményekkel teli új évszázad köszöntésére készült, udvartartásával egyetemben. Az előkészületekben, rokonságból való úri kisasszonyok is segédkeztek. Egyszer látja ám Thököly, hogy a művelt rokon hölgyek vizsgálgatják a drága pénzen hozatott ételek, italok csomagolásán a szavatosság dátumát.
Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy Imre komám ezen némileg fölháborodott, és így szólt:
- Kisasszonkáim,  ne nézegessék a szavatosságot, mert én étellel, itallal úgy vagyok, hogy megszagolom, megkóstolom, ha jó, akkor megeszem, ha rossz, akkor kidobom, de olyan még nem vót!